Görbicz Tamás

13+1 pusztító hazugság - 4. A menekültekkel Isten bünteti a hitehagyott Európát.

2018. június 29. - gorbiczgy

Az emberek életében mindig jelen volt a babona. Sok babonából vallás is lett. A kereszténységben a babona a hit hamisítványa. Míg a hit egy pozitív hozzáálláson, a bizalmon alapul (bízom Istenben és abban, amit mond), a babona az emberben lappangó félelemre, szorongásra és aggodalmaskodásra játszik rá. Míg a hit „hegyeket képes elmozdítani” a babonának is van ereje: megkötözve tartja az embereket, vagy egyenesen pánikoló, szűkölő, emberi mivoltukból kivetkőzött, állatias ösztönlényekké teszi őket, akik már csak az életüket akarják menteni. „Aki fél, nem lett teljes a szeretetben” – írja János.

Mondok példát.

A nagy pestisjárvány idején, amely halálra rémítette az embereket, megjelentek az önostorozók (flagellánsok), akik meg voltak győződve arról, hogy ki kell engesztelniük Istent ahhoz, hogy a csapás elmúljon róluk. Fanatizmusukban nekimentek mindenkinek, romboltak és gyilkoltak a városokban és az utakon a vezeklés nevében. Miközben bűnbánatot akartak kipréselni mindenkiből, bűnösebbek lettek mindenki másnál. A helyzet annyira súlyos volt, hogy már a katolikus püspököknek is közbe kellett lépniük. Pedig a flagellánsok csak következetesen végigvitték azt a hamis spiritualitást, amit az egyházuk sulykolt beléjük.

gettyimages-494326182-1160x772.jpg

Ha babonás hazugságokkal válaszolunk az emberek félelmeire, befolyásolható, de igen veszélyes tömeget kapunk. Olyanokat, akik megégetik a boszorkányokat, nekimennek a zsidóknak, keresztre feszítik még Isten fiát is, akik ölnek, pusztítanak – persze szigorúan Isten nevében és /vagy a közjó érdekében.

A babonák rövid távon lehetnek nagyon hatékonyak, hosszú távon viszont éppen az ellenkező eredményt hozzák. Mondok példát.

Amikor bekövetkezett a mohácsi vész, a reformátorok gyakran érveltek azzal, hogy ez Isten csapása azért, mert elsüllyedtünk a pápista babonákban és vissza kell térni az Evangélium tiszta (megreformált) hitéhez. Azután eltelt száz év és az ellenreformációban ugyanezt az érvet a visszájára fordították a jezsuiták: azért nem tudtuk még elűzni a törököt, mert bűnösen elhagytuk az egyedül üdvözítő anyaszentegyházat. Az igazság helyett a babonára építő propaganda a visszájára fordult, azok ellen, akik elhintették.

A hívőkben is keveredik a hit és a babona, és ha babonából van több, akkor kicsinyhitűségről beszélünk. Van hit, csak elnyomja a félelemből származó babona. A hitet Isten Igéje táplálja (Rm10,17), a „Hrisztosz rémája”, vagyis a kijelentés. Az, amit Krisztus maga szól hozzánk. A babonákat pedig mítoszok, féligazságokból szőtt legendák. Az, hogy a mítoszok a hit ellenségei, Pál is világossá tette (1Tim 4,7):

A szentségtelen és „vénasszonyos” mítoszokat pedig utasítsd el…

(Lásd még: 1Tim 1:4; 2Tim 4:4; Tit 1:14;)

 Tudom, hogy ez a világiak számára nem megkülönböztethető, de Péter azt mondja, az Evangélium nem „mítoszok” gyűjteménye (2Pé1,16):

Mert nem kitalált meséket (mítoszokat) követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének.

Az igazi hitet helyettesítő vallásos mítoszoknak éppen az a legnagyobb bűne, hogy az igazi hitre rárakódva, mint az élősködő inda a fát, szép lassan hiteltelenítik és megfojtják az igazi hitet. A vallásban leggyakrabban működő babona pedig úgy szól: „Isten haragszik rátok a bűneitekért, és nagy büntetésre készül, amit csak az fordíthat el, ha azt teszitek, amit mondok!” A Bibliában, az Ószövetségben sok prófétikus figyelmeztetés található, és az Újszövetség is tanítja, hogy amikor a világ bűnbe süllyed és az elnyomottaknak nem lesz segítsége, akkor Isten közbelép, sőt, amikor a gonoszság (az Antikrisztus alatt) teljességre jut, le is számol ezzel a mostani világkorszakkal (ami a korszak és nem a világ vége.) Amikor pedig a hamis próféták ítéletekkel akarnak manipulálni, akkor gyakran ezekre az Igékre hivatkoznak.

Csakhogy. Ezzel kapcsolatban két nagy félreértés van.

Az egyik, hogy Isten nem tesz semmi olyat, amit előre meg ne ígért volna, így a tíz csapás és a többi „büntetés” szabályait is világosan kijelentette és lefektette - előre. Ezeket ezen a hatókörön kívül alkalmazni éppen olyan tévedés lenne, mintha elfogadnánk dühös emberek beszólásait hivatalos bírósági ítéletnek. Egyáltalán nem biztos, hogy egy szabályos bírósági eljárásban is ugyanaz lenne a végeredmény, mint amit egyik mérges ember a másik fejéhez vág: „az ilyeneket le kéne csukni!” Sokan hiszik azt a vallásos emberek közül is, hogy ők pontosan tudják, miféle ítéletet hozna a mennyei ítélőszék, és köztük vannak olyan elvetemültek és szégyentelenek is, akik Isten nevében bátran ki is hirdetik: ’Ha nem az van, amit én akarok, akkor jön Isten, és nektek annyi!’ Ezek hamis próféták, báránybőrbe bújt farkasok, akik úgy néznek ki, mint a bárány, de úgy beszélnek, mint a sárkány – és éppen erről lehet felismerni őket (Mt7,15-20 és Jel13,11 vö. Jak3,8-18).

Ha pedig keserű irígység és czivódás van a szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen. Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi…

A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.

Ugyanerre a babonás kaptafára működik (a sárkány szájából származó hazugság), hogy Isten a menekültekkel akarja büntetni a hitehagyott és erkölcstelenségbe süllyedt Európát. Ha az „anyaszentegyház” nem kapja meg a neki járó politikai hatalmat, akkor Isten jön és lesújt. Ha az állam azonnal nem iktatja törvénybe a mi felekezeti szabályainkat, jön a haragvó Isten és lesz nektek jaj, jaj és jaj. Hibát és erkölcstelenséget pedig bőven lehet találni a világ e táján. A gond éppen az, hogy máshol is. Amikor Jóbot a „barátai” azzal „vigasztalták”, hogy biztosan megérdemelte, amit kapott, mert Isten igazságos, Jób azzal vágott vissza, hogy nem ő a legbűnösebb a környéken (21). És ha ő ezt érdemelte, mit érdemelnének a „barátok”, akik mind rosszabbak nála? Tényleg Európa a legbűnösebb a világon? Másfelé nincs abortusz, válás, homoszexualitás, paráznaság, etnikai zárvány, párhuzamos társadalom?

Vajon a holocaust a zsidók ítélete volt? Vagy nem sokkal inkább az európai „keresztény”, „kultúrnépeknek” állított tükröt arról, hogy kik is valójában? A mostani menekültválság is tükröt tart elénk, és ebben a tükörben világosan meglátszik, hogy ki kicsoda. Vajon nem éppen az tenné Európát bűnössé, ha dzsihádot hirdetne mindenki ellen, aki ide akar menekülni? Ha közömbösen nézné, ahogy tízezer szám fulladnak emberek a vízbe? Ha boldogan élné a maga jóléti kis életét és egyáltalán nem foglalkoztatná, hogy ember válnak földönfutóvá háborúk, ínségek, etnikai konfliktusok és egyéb okok miatt? Tényleg az a magatartás védelmezi a kereszténységet, amely mindenben szembemegy Jézus legalapvetőbb tanításaival? Azok a részek nem érvényesek a Bibliából, melyek a felebaráti kötelességekre vonatkoznak? Tényleg a pengedrótban gyönyörködik az Isten?

Igen, nem tudjuk mi megoldani a világ minden problémáját. És igen, nem lehet mindenkit befogadni, figyelembe kell venni az emberek tűrőképességét. Csakhogy ez nagyon alacsony lesz, sőt negatív tartományba megy át, ha szándékosan hergeljük őket. És ha szándékosan hergeljük őket, akkor legalább ne hazudjuk azt, hogy ezt a kereszténység érdekében tesszük.

A másik alapvető félreértés az ítélő próféciákkal kapcsolatban, hogy a „keresztények” azt hiszik, a pogány birodalmakra vagy a szekuláris köztársaságokra is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az ókori zsidó teokráciára. Ha nem engedelmeskednek a „prófétának”, akkor Isten büntetni fog. Csakhogy Istennek az ókori Izraellel szövetsége volt, és ez a szövetség világosan tartalmazta, hogy miért, milyen büntetés jár (miként a BTK). Ilyen szövetséget Isten nem kötött más néppel, pláne nem a pogány és világi államokkal. Ezért ezeket soha nem is kérte számon. Az új szövetség, új „papságot”, és új „törvényt” is hozott. Az egyház nem része a világnak, nem ebből a világból való, noha tagjai ebben a világban (is) élnek, amíg halandó testük ide köti őket. Istennek az egyházzal teljesen más szövetsége van, mint az ókori Izraellel. A kettőt nem lehet sem összekeverni, sem elegyíteni, és nem is helyettesítik egymást. Az egyház nem Izrael helyére lépett. Be lett oltva a „szelíd” olajfába, de ez nem az ókori zsidó teokráciát jelenti, hanem a hit (izraelita) hőseinek szellemi örökségét - Ábrahámmal az élen. Ahogyan a Szentföldet, Izrael hegyeit és Jeruzsálemet sem az egyház örökölte meg. Az ószövetség nem érvényes az egyházra, pláne nem a világi hatalomra. Ezektől Isten egészen mást vár el. (Az egyháznak többet kell felmutatnia, mint a betartandó szabályok követése. „Ha a ti igaz voltotok nem több az írástudókénál…” Az államnak pedig az a dolga, hogy biztosítsa a polgárainak az élethez szükséges keretet. Nincs lelkiismereti küldetése. De ezekre majd még visszatérek.) De még az ószövetségben sem találni semmi olyat, hogy Isten valaha is menekültekkel büntette volna az országokat. Az ellenkezőjére viszont számos példa van, a kiszolgáltatott idegen, az üldözött befogadására.

A cunami nem azért sújtotta Taiföldet, mert ők gonoszabbak voltak mindenki másnál. A Kathrina hurrikán sem Isten büntetése az amerikaiakon, mert nem imádkoznak már az állami iskolákban. Ahogyan a Las Vegas-i lövöldözés sem Isten büntetése volt a kaszinók istentelensége miatt. Azok, akik ilyen babonás ostobaságokkal állnak elő, csak leleplezik saját magukat. Arról tesznek bizonyságot, hogy hamis próféták. És a menekültek sem Isten büntetése Európa erkölcstelensége miatt. Az ilyen magyarázatok soha sem Isten Szellemétől származnak, hanem „elbizakodottságában” szól a hamis próféta (5M18,22), azaz, saját frusztrációját önti a hallgatókra, vagy így akar illegális nyomatékot adni a mondanivalójának. ’Nem írtátok bele a kereszténységet az alkotmányotokba? Hát, ne csodálkozzatok, hogy egyik rossz jön a másik után…’

Az ál-szellemi magyarázatoknak se szeri, se száma az egyházakban, és bizony ezek miatt jogosan éri a kritika a világ részéről. És ebben a halandzsázásban az én szeretett evangéliumi, karizmatikus felekezeteim sajnos az élen járnak. Dől belőlük a hülyeség az angyali rendek közti matatástól, a területi szellemeken át, a focizni tudó angyalokig. (A fő szakértő most azzal állt elő, hogy az argentinok gyenge szereplése a vb-n Isten büntetése rajtuk, mert lemondták egy edzőmérkőzésüket az izraeli válogatottal. Ha ez így van, bele sem merek gondolni, mit követhetett el a magyar válogatott, hogy ki se jutott? Vagy az amerikaiak is hiába vitték a követséget Jeruzsálembe, az kevés volt Istennek. Az irániak meg egész jó meccset játszottak a portugálokkal, noha naponta küldenek halálos fenyegetést Izraelnek. És mi a szellemi magyarázata a németek lebőgésének? Most vágott nekik vissza az Isten Sztálingrádért? Az ilyen ál-spirituális magyarázatok csak annyit lepleznek le a valóságból, hogy az ilyen „látnokok” vakok vak vezetői.)

A babonás leuralásoknak két nagy gyógyszere van, az egyik az igaz hit, ahogy Pál is felhívta Timóteus figyelmét az egészséges, a hittel egyező tanítások fontosságára – szemben a mítoszokkal. Ezt kínálja a Szent Szellem, és az Írások tiszta igazsága.

A másikat a világ szolgáltatta a felvilágosodás nevű mozgalmával, melynek múlhatatlan érdeme, hogy nagy rést ütött a babonák sötét és nyálkás falán. Viszont – világi mozgalom lévén - nem tud különbséget tenni a hit és a hamisítványai, a babonák között, hajlamos a fürdővízzel a gyermeket is kiönteni. (De majd erre is visszatérek.)

A menekültek nem azért jönnek, mert Európa ítélet alatt van, hanem – ha a számos ok közül mindenképpen valami ítéletet keresek -, a muzulmán világ van ítélet alatt. Igen, az emberek bűnei miatt van mindez, de nem Isten büntetése miatt. Az egész muszlim világ recseg és ropog, egyszerre támadja a modernizáció, a jóléti társadalom, a szekularizáció, a fiatalok munkanélkülisége, a szegénység és maradiság, a diktatórikus, rossz kormányzásból fakadó elégedetlenség, a szektariánus hatalmi harc, a militáns (arab) nacionalizmus és (muzulmán) vallási fundamentalizmus – legyen az sií vagy szunni. Ez nem Európa válsága, hanem a Közel-Keleté és Észak-Afrikáé, a muzulmán világé, melyet éppen úgy - ha nem sokkal jobban - feldúl a globalizáció, mint a mi világunkat. És éppen a globalizáció az, ami miatt ez a probléma nem marad helyben, hanem nekiindul és ott is problémát okoz, ahol ez nem volna probléma. És itt van a következő ordas nagy, babonás hazugság…

A bejegyzés trackback címe:

https://gorbiczt.blog.hu/api/trackback/id/tr2014081657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.