Görbicz Tamás

13+1 pusztító hazugság - 5. A globalizációt egy titkos háttérhatalom mozgatja

2018. július 03. - gorbiczgy

Ha körbejárjuk a kontinenseket, mindenhol felerősödtek az összeesküvés elméletek, csak mindenhol más a sláger, mindenki mást gyanúsít bűnös összeesküvéssel. Vannak primitív és nevetséges elméletek, mint például az, hogy a H1N1 védőoltással egy chipet juttatnak a vérbe, és egy műholdról majd egyszerre kinyírnak egy csomó embert, hogy megakadályozzák a túlnépesedést. Magyarországon százezrek hitték el. A túlnépesedés két fő oka közül az egyik az ipari forradalom, amely lehetővé tette a termelékenység robbanásszerű növekedését, amely miatt Földünk sokkal több embert képes eltartani – igaz, ennek is ára van. A másik a védőoltások elterjedése, melyek előtt az emberek fele 50 éves kora előtt elhalálozott valamilyen fertőzésben. Ha tehát valaki meg akarja tizedelni a világot, akkor nem védőoltást ad, éppen ellenkezőleg. A védőoltás-ellenesség ma az igazi veszély az emberiségre. A hülye elméletek gyártóit azonban az ilyen apróságok nem szokták zavarni.

globalization.jpg

A kérdés persze az, hogy miért van reneszánsza a babonáknak és az összeesküvés elméleteknek „modern” és „felvilágosult” világunkban? Az én válaszom kettős.

Egyrészt van egy nagy kiábrándulás a tudomány által ígért „aranykor” elmaradása miatt, ezért reneszánsza van a kétes praktikáknak, tudománytalan elméleteknek, hátha az bejön. Ehhez járul, hogy a hétköznapi ember már nem igazodik ki se a tudomány, se a politika, se a jog egyre szövevényesebb világában, és ez a távolság gyanakvóvá tesz. Nem látom át, lehet, hogy átvernek? A legtöbb ember még a magyar közigazgatás intézményeiben sem igazodik el, nem hogy az EU döntési mechanizmusait átlátná. Ezért hihető például, hogy az Európai Bizottságot nem választotta senki, bezzeg a miniszterelnököket. Csakhogy ezen az alapon a minisztereket és államtitkárokat se választotta senki, sőt, a nemzeti bank elnökét se (és a sort hosszan lehetne folytatni), mégis a döntéseik meghatározóak lesznek az életünkre. 

A másik ok, hogy az ember szereti az élete dolgait kézben tartani. S bár előbb-utóbb rájön, hogy ezt nem tudja, szereti annak a látszatát, hogy ő irányítja a sorsát. A globalizálódó világban azonban egyre kuszábbak a szálak, nehéz követni az összefüggéseket, és az embernek egyre inkább az az érzése, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás, tehetetlenül sodródik. Egyszer csak derült égből a villámcsapásként megjelenik több százezer menekült az országaink határainál, és az ember azt kérdezi: hogy hogy? És honnan? És miért? És hova fog ez vezetni? És egyáltalán, mi az oka? Az okot is azért akarjuk tudni, hogy meg lehessen szüntetni. A félelem és az értetlenség azután különféle magyarázatokat szül, vagy különféle magyarázatokra tesz nyitottá. A legkényelmesebb magyarázat pedig mindig az, hogy van egy titkos ellenség, aki szándékosan csinálja ezt az egészet, ők tehetnek mindenről.

Azért kényelmes ebben hinni, mert

  1. Nem kell kikutatnunk a valódi okokat, ami nehéznek és bonyolultnak tűnik;
  2. Nem kell szembenéznünk a hiányosságainkkal, pláne azzal, hogy valamin változtatni kéne;
  3. Elég a „tudjukkiket” hibáztatni a frusztrációért, amit érzünk;
  4. Nem kell segíteni, ami áldozattal járhat, élhetjük tovább a kényelmes életünket;

A bűnbak szerepét errefelé évszázadokon át a zsidók játszották el. Járványok idején ők mérgezték a kutakat, pénzügyi nehézségek idején ők élősködtek a nemzettesten. Ők a hazátlan, bolygó nép a furcsa szokásaikkal. Krisztus gyilkosai, akiktől bármilyen gonoszság kitelik. Integrálhatatlanok, megátalkodottak stb. stb. Ennek a borzalomnak a terjesztői pedig bizony sokáig az egyházfiak voltak, így mire Hitler is betalálta őket, már gazdag hagyománya volt a „zsidók tehetnek minden rosszról” elméleteknek. A cári titkosrendőrség megszülte a Cion bölcseinek jegyzőkönyve nevű hamisítványt, ami ma is kedvelt hivatkozási alap az összeesküvés elméletek hívei között. Az akkori cári kormányzás okozta szörnyű állapotok miatt elégedetlenkedő alattvalók haragját a már jól bevált bűnbakokra akarták irányítani. ’A zsidók a kommunizmus és a zűrzavar terjesztői, de a kapitalizmus is az ő kezükben van, meg minden.’ Az, hogy az állítások önmaguknak is ellentmondanak, ritkán zavarja meg az összeesküvés hívők tisztánlátását. ’Nem is volt holocaust, de egyébként is a zsidók csinálták.’ Kész. Dogma, innentől csak hinni kell, nem érvelni, pláne nem bizonyítani. Ezeknek a hazugságoknak a fő tétele, hogy egy identitásától megfosztott, szegénységbe és tudatlanságba süllyesztett masszát kell létrehozni a délceg és amúgy csudamód virágzó királyságok és nemzetállamok népeiből, hogy azután a hazátlan zsidók kedvükre uralkodhassanak rajtuk és kizsákmányolhassák őket. 15 millió zsidó (akkor még csak) 2 milliárd embert, most 8-at. Ez a séma tért vissza Hitlernél és ez a séma van a mai „a globalizáció egy titkos elit terve” hazugsága mögött, megspékelve a szabadkőművességgel, és a marxizmusból itt maradt antikapitalista jelszavakkal. (A szabadkőművesekre és a felvilágosodásra még külön kitérek majd.)

A globalizáció azonban egy természetes jelenség, a társadalom és a kapitalizmus önmozgása hozza létre, és éppen az a legfőbb jellemzője, hogy egyre kevésbé igazodunk ki rajta, nem hogy bárki iránmyíthatná. A globalizáció oka nem valami titkos összeesküvők aknamunkája, hanem a technikai fejlődés, amely lehetővé teszi, hogy órák alatt elröpdössünk a világ bármely tájára, hogy az információk másodpercek alatt fussák körbe a világot, hogy iszonyatos mennyiségű árút szállíthassunk eddig soha nem látott távolságokba, és a pénzünk felett is kedvünkre rendelkezhessünk a világ szinte bármely táján. A cégek kinőtték a nemzeti határokat, és némelyek már olyan vagyonok felett rendelkeznek, melyek már messze meg is haladják egy-egy kisebb vagy gyengébb gazdaságú ország egész gazdasági teljesítményét. A nemzetközi cégek azután abban érdekeltek, hogy amennyire lehet, egységes piacokat hozzanak létre, egységes szabályozás mellett, mert sok pénzt lehet azzal megspórolni, hogy nem kell mondjuk egy gyógyszert országonként engedélyeztetni, vagy jobb és bal kormányos autót is gyártani.

Az Európai Unió is gazdasági társulásként jött létre és a gazdasági egységesülés azután a politikai egységesülést is magával hozta és fordítva. A békés és biztonságos Európa megteremtésnek a vágya (két véres háború után) a politikusok figyelmét is ráirányította arra, hogy a gazdaság területén is együttműködésre van szükség. Elni és élni hagyni. Erről szólt például a „Marshall-terv”. A gazdaság szereplői mindig könnyebben megtalálják egymást, mert a politikát az egyszerű „termeljünk profitot” szemponton túl, számos más, irracionális, és érzelmi szál is átszövi – lásd pl. a Csiki sör és a Heineken esete a vörös csillaggal.

De ahogyan az ipari forradalom, vagy az internet, a globalizáció is átalakítja az életünket, melynek vannak jó és rossz vonásai. A globalizáció azt eredményezi, hogy a helyi piacokból egyre nagyobb és nagyobb globális piacok lesznek. A windows-t vagy a magyar prezit Szingapúrtól Chiléig, Londontól Fokvárosig mindenütt el lehet adni, míg ugyanez a makói hagymáról nem mondható el. Pedig az is jó. Minél nagyobb a piac, annál többet lehet vele keresni, de ahhoz, hogy extraprofitot is kereshessünk, extra nagy befektetésekre is szükség van. Például: ahogyan a földi erőforrások fogynak, úgy lesz egyre jövedelmezőbb az űrbányászat, de ahhoz nagy és kockázatos befektetéseket is eszközölni kell.

A nagy globális piacosodás magával hozza azt is, amit kicsiben már az ókori piacok is tudtak: híreket, kultúrákat és kultuszokat, vallásokat és szokásokat, egzotikus árucikkeket és – például - ételeket. Ahogyan a piacon a legerősebbek diktálják a tempót, úgy a globalizáció is azt hozza magával, hogy a legerősebbek politikai felfogása, nyelve, zenéje, kultúrája lesz egyre meghatározóbb az egész világon. És ha az erők egyensúlya nagyon eltolódik, akkor ez bizony nyomasztóvá is válhat. A szovjet blokk összeomlása után, a hidegháború végén a Nyugat - élén Amerikával és az angolszász világgal – meghatározóvá vált ezen a globális színtéren és megkérdőjelezhetetlennek tűnt az uralma. Ennek a korszaknak a végét a 2008-as bankválság hozta el, amely a jóval korábban kialakult egyenlőtlenségeket még tovább növelte. A válságok ugyanis a gyengébbeket és szegényeket mindig jóval erősebben sújtják, mint a gazdagokat és erőseket. Noha a gazdagok és erősek szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, nekik volt a legnagyobb lehetőségük arra is, hogy kivédjék a válság hatásait és azután hasznot húzzanak azokból is, akiket a válság kiszolgáltatottá tett. Így a válság a már a válság előtt is meglévő aránytalanságokat felnagyította, és tovább élezte. Amikor pedig egy nagy piacon kevesen kezdenek el diktálni, a többiek lehetőségei beszűkülnek, és ez magát a versenyt is torzítja a gazdagok javára. Mit tesz a többi kereskedő? Megpróbál ennek ellene hatni, szervezkedni, hatósági vagy más erővel visszarendezni a viszonyokat. Az erősek pedig védelmezik és kihasználják a kiváltságaikat. Azok pedig, akik vesztesnek érzik magukat, szívesen hallják, hogy „elcsalták az egészet”.

Vegyük például a focit.   

Vesztes csapat szurkolójától még nem nagyon hallottam mást, mint hogy a bírók elcsalták az egészet. Nem a mi fiaink voltak botlábúak, puskázták el a lehetőségeiket, a bírók tehetnek mindenről. A bírók pedig azért csaltak, mert lefizették őket. És kik fizették le őket? Akiknek nem érdekük, hogy a csapat győzzön. És akiknek nem érdekük, azoknak nyílván más az érdekük. Na, mi is az? S e logika mentén fel lehet építeni egy összeesküvés elméletet, melyet persze semmi nem bizonyít, de kényelmesebb elhinni, mint azt, hogy a csapatom volt béna. Hiszen a csapathoz érzelmileg kötődök, frusztrációval és kudarcokkal teli életembe néha ők csempésznek örömöt azzal, hogy győznek. Helyettem is.

A globalizációnak – mint a világban zajló minden dolognak - bőven vannak árnyoldalai, de az összeesküvés elméletek hívei csak arról tesznek bizonyságot, hogy lúzerek, vagy annak érzik magukat. Most már szociológiai kutatások is igazolják, hogy az új nacionalista pártok ott erősek, ahol sokan hisznek az összeesküvés elméletekben. És ott hisznek sokan az összeesküvés elméletekben, ahol sokan elégedetlenek a saját életükkel, és jól esik ezért másokat hibáztatni. Ha pedig támad egy-egy demagóg, gátlástalan szószólója a frusztrációnak, akkor a frusztráltak gyorsan felsorakoznak mögéjük. Végre valaki hangot ad nekik. Ezek a mozgalmak gyorsan felnőnek és gyorsan el is tűnnek, mert természetüknél fogva nem képesek építeni, csak rombolni. A kérdés csak az, hogy mekkora lesz a rombolás. A demagóg pedig fogja lesz saját demagógiájának, hiszen rá van utalva a nép „szeretetére”, azokra, akinek hazugsággal próbált gyógyulást hozni. Csakhogy a beszéd természete szerint olyan, mint a tűz, kis lángocska is fel tud gyújtani egy egész erdőt. Jakab apostol ezt találta mondani (3,6):

a nyelv (a beszéd) is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől.

Ki emlékszik már Maczó Ágnesre, Király B. Izabellára vagy Ekrem Kemál Györgyre és a szkinhedekre? De a beszédük még itt kísért, és követőik ártatlan roma emberek életét oltották ki. A beszédből előbb utóbb tett lesz, ha nem szabnak neki gátat.

Nehéz azt gondolni, hogy ennek a sok hazugságnak a háttérhatalmakról és egyebekről nem lesz következménye. De egy valódi kereszténynek tudnia kell, hogy Isten az életet adó, a sátán pedig embergyilkos. Jézus nem azért jött, hogy pusztítson, hanem azért, hogy megmentse még a legbűnösebbeket is. Ha pedig bármilyen vallási vagy világi ideológia elhiteti veled, hogy az embertársad élete nem ér annyit, mint a Tiéd, vagy a világ jobb lesz attól, ha emberek halnak meg, már átálltál a sötét oldalra. Térj meg, és gyorsan gyere vissza a világosságra, mert „jól ismerjük a sátán szándékait” (2Kor2,11), azt, hogy embert akar ölni, de Te ne legyél az eszköze. Se szóval, se tettel.

Azt akarnám ezzel mondani, hogy nincsenek nagyhatalmú szervezetek, akik manipulálni akarják a piacokat és a politikát? Nem, dehogy. Csak azt, hogy ezek egyike sem képes arra, hogy az egész világot zsebre vágja.

Vagy azt akarnám mondani, hogy a globalizáció jó és kívánatos dolog? Nem, a globalizáció, mint minden emberi dolog hordoz jó és rossz elemeket, miközben megváltoztatja az emberi társadalmakat. Az ipari forradalom is hozott jó dolgokat és kitermelte a kifosztott ipari munkások széles rétegeit, akik elvileg „szabadok” voltak, gyakorlatilag a körülmények foglyai és nem sokban különböztek az ókor rabszolgáitól, csak abban, hogy nem lehetett őket büntetlenül legyilkolni. Vagy még abban sem.

A globalizáció szerintem is az antikrisztusi kor előszobája, a pogány birodalmak korának végjátéka. De nem azért, mert titkos társaságok így találták ki. Nem azért, mert végül a szabadkőművesek ármánya felülkerekedik. Nem is azért, mert cion bölcsei rákényszerítik az akaratukat a világra. És nem is azért, mert valakik kevert népességet és kultúrát akarnak létrehozni mindenhol. Hanem azért, mert ez következik a globalizálódó világból, a tőkekoncentrációból, a kapitalizmus, és az emberi (ha úgy tetszik a bűntől megfertőzött, testies, a kívánságaikat követő) társadalmak önmozgásából. A globalizáció az emberi történelem szerves fejlődésének az eredménye, és éppen nem az abból való kizökkenés a titkos összeesküvők ármánykodásának hatására. Minden más hazugság és hagymázas káprázat. Olyan, mintha azt állítanánk, hogy a feudalizmus, a kapitalizmus, vagy éppen a nemzetállamok kora, a köztársaság és a polgári demokrácia egy titkos összeesküvésnek az eredményeképpen jött létre. Pedig ezeket is akarták emberi csoportok, akik néha titkos, máskor nyílt eszközökkel harcoltak a céljaik elérése érdekben. de soha nem a volt egy titkos agytröszt, aki mindezt előre megtervezte és irányította.

A bejegyzés trackback címe:

https://gorbiczt.blog.hu/api/trackback/id/tr414090979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.