A kedden (április 9) esedékes előrehozott izraeli parlamenti választások után tervezi Trump elnök Közel-keleti béketervének nyilvánosságra hozatalát, melyet a rá jellemző szerénységgel az „Évszázad üzletének” (Deal of the Century), aposztrofált.

A tervről már korábban is szivárogtak ki részletek, melyeket a Fehér Ház hevesen cáfolt. Trump egy sor egyoldalú Izrael-barát lépést tett már a közelmúltban: az amerikai követséget Jeruzsálembe költöztette, elismerte Izrael fennhatóságát a Golán felett, beszüntette a Palesztin Hatóság segélyezését, Izraellel együtt kilépett az ENSZ égisze alatt működő, elfogultan Izrael-ellenes szervezetekből.

A zsidó közösség túlnyomó része Izraelben és külföldön ezt hangos örömmel üdvözölte, az izraeli miniszterelnök a legjobb barátnak nevezte Trumpot.

A palesztin elnök (Abbasz) dühös és sértődött nyilatkozatokkal reagált, a Hamasz péntekenként rendszeresen sebesült és halálos áldozatokkal is járó tüntetéssel tiltakozik a Gáza-övezetben, és rakétatámadásokat indított Tel-Aviv ellen is. A siíta-szunnita (szaudi-iráni) viszály mentén megosztott arab országok kemény szavakkal, de tettek nélkül ostorozták a döntéseket. Oroszország és Törökország a megszállást emlegették fel - elég hiteltelenül, mivel az oroszok Ukrajna, a törökök pedig Szíria egy részét tartják éppen megszállva.

Izrael örömébe azért vegyül némi üröm is, mert Trump el-elpöttyentette, hogy cserébe azért fog valamit kérni – mint Virág elvtárs. Az izraeliekben pedig ott bujkál a félelem, hogy ez Kelet-Jeruzsálem és Cisz-Jordánia (Samária) lesz.

A most – egy libanoni újság által - kiszivárgott információk tartalmaznak olyan konkrétumokat, melyek a számos szivárogtatás közül a legreálisabbaknak tűnnek. Eszerint a palesztin menekültek Jordániától és Egyiptomtól kapnának állampolgárságot cserébe azért, hogy lemondanak a „visszatérés jogáról” (Izraelbe). A leendő palesztin államot pedig egyfajta állami konföderáció irányítaná, amely Egyiptomból, Jordániából, Izraelből és a palesztinokból állna. Véglegesítenék Izrael határait, területcserék lennének Izrael és Cisz-Jordánia, Jordánia és Izrael között. (A jordániai területveszteséget Szaúd-Arábia kompenzálná. A szaúdiak nem rég kaptak egy szigetet Egyiptomtól a Vörös-tengerben). Mindez azt jelentené, hogy a gázai övezet egyiptomi, Cisz-Jordánia pedig Jordán gyámság alá kerülne. Nem közvetlenül Izrael felügyelné az új palesztin államot (mint most a Palesztin Hatóságot), hanem ez a két ország. (A Gáza övezet egykor Egyiptom része volt, míg a másik nagy, egybefüggő palesztin terület, Cisz-Jordánia, jordániai fennhatóság alatt állt a hatnapos háborúig. A jelenleg menekült táborokban nyomorúságos körülmények között élő, állampolgársággal nem rendelkező (hontalan) palesztin tömegeket befogadó országok (Egyiptom, Jordánia, Libanon és Szíria) nagy amerikai segélyprogramokban részesülnének, hogy megfelelő életkörülményeket biztosíthassanak az új állampolgáraiknak.

Ha valóban ez a terv, az számos pozitívumot tartalmazna.

A hontalan palesztinok jogi státusza rendeződhetne, kilátástalan helyzetükben radikális javulás állhatna be. A területcserékkel véglegesíteni lehetne a határokat. A föderációs megoldással a palesztinok egy (bár gyámság alatt levő) államszerűséghez jutnának. Izrael biztonsági igényeit Jordánia és Egyiptom garantálnák a palesztin területeken. E két állam segítségével csökkenhetne a korrupció és a terror, javulhatnának az emberi jogok Gázában és Cisz-Jordániában. Na, nem azért, mintha Jordánia vagy Egyiptom az emberi jogok bajnokai lennének, hanem azért, mert a törvényes rend javulása elejét vehetné a mostani önkénynek, amikor a milíciák lényegében kedvük szerint börtönözhetnek be, kínozhatnak meg vagy likvidálhatnak embereket.

De bőven vannak kihívások is.

Elfogadná-e Izrael Kelet-Jeruzsálem leválasztását az új állam fővárosaként? Ez még akkor is kérdés, ha ez nem érintené az óvárost, csak az Olajfák hegye keleti oldalán, a júdeai sivatagban levő városrészeket? Olyan ez, mintha a németektől azt kérnék, hogy Berlin legyen újra megosztott város.

Elfogadná-e az izraeli közvélemény Cisz-Jordánia „elvesztését” – cserébe a rendezésért? Cisz-Jordánia ugyanis bibliai föld (Bét El, Sekem, Hebron, Silo, Betlehem, Szamária – csak néhány a Bibliából jól ismert városok közül), szemben a Gáza-övezettel, amihez annyira nem kötődik se a világi, se a vallásos cionizmus. Itt hamarabb elfogadnának egy egyiptomi gyámságot, ami még mindig sokkal jobb lenne a Hamasznál.

Kérdés, mit szólna Törökország, melynek Szulejmán-komplexusos vezére a palesztin ügy fő szószólójának tekinti magát. És persze Oroszország és Irán, akiknek a véleménye valószínűleg senkit se nagyon érdekel, bár a kezük az asztalon van, különösen Szíriában és Libanonban.

Másrészt mennyire változtatná meg azokban az arab országokban az új állampolgárok megjelenése az erőviszonyokat, melyek a náluk élő hontalan palesztinokat tömegesen patriotizálnák? Egyiptom elég nagy, de Jordániában és Libanonban ez igen nagyszámú új állam- és szavazópolgár megjelenését jelentené, ami alaposan átrendezheti az erőviszonyokat és destabilizálhatja az államokat. Különösen az állandó polgárháború szélén táncoló és lényegében iráni megszállás (Hezbollah) alatt működő Libanonban. Abban a Libanonban, amelynek destabilizálásában az Arafat féle PFSZ keze alaposan benne volt, és amelyből a mai napig nem tért magához.

Elfogadnák-e maguk a palesztinok, hogy „elárulva” ügyüket, állampolgárok legyenek egy másik országban? Vajon kordában lehetne-e tartani a militánsokat, ha egy ilyen terv megvalósulna, vagy állandó polgárháborús helyzet állna fenn az újdonsül palesztin államban?

Sok tehát a nyitott kérdés még akkor is, ha valóban ez az új terv tartalma. Évek halogatása után, talán most tényleg kiderül, hogy mit is eszeltek ki az amerikaiak, és mit kérnek cserébe. De politikai értelemben akár működhet is.

Más kérdés, hogy biblia értelemben ez ugyanúgy annak a földnek a felosztását jelentené az amerikaiak részéről, amelyet a Szentírás szerint Isten magáénak tekint, és esküvéssel ígért oda Izrael fiainak örökségül. És amelynek felosztása a nemzetek legsúlyosabb bűnének számít Joel próféciája szerint (4,1-2):

 ¹Mert íme, azokban a napokban és abban az időben, amikor jóra fordítom Júda és Jeruzsálem sorsát,²összegyűjtök minden népet. Jósáfát völgyébe vezetem őket, és ott tartok ítéletet fölöttük, amiért szétszórták a népek közé tulajdon népemet, Izráelt, és felosztották országomat.