Amerika és Izrael bejelentette a kilépését az ENSZ kultúráért és oktatásért felelős szervezetéből. A lépés drasztikus, de nem előzmények nélkül való.
Az első nagy törés 2011-ben következett be, amikor a szervezet váratlanul tagjai közé fogadta a Palesztin Hatóságot (PA). A lépés azért volt furcsa, mert a szervezetnek csak államok lehetnek tagjai. A tagfelvételnek viszont éppen az volt a célja és az üzenete, hogy bár palesztin állam még nem létezik hivatalosan, de az ENSZ egy fontos és tekintélyes szervezete már úgy kezeli, mintha létezne. Ez a palesztinok nagy diplomáciai sikerének számított abban az időben, amikor nacionalista kormány került hatalomra Izraelben és az „arab tavasz” végig söpört Tunéziától Egyiptomon át Szíriáig, nagy nemzetközi bizonytalanságot keltve. Abbasz megpróbálta a teljes jogú tagságot is megszerezni az ENSZ-ben, de ezt az USA megvétózta és a nyugati országok sem támogatták.
Előzmények. Az ENSZ történelmi, 1947-es határozata két állam (egy arab és egy zsidó) létrejöttét irányozta elő „Palesztinában” az akkor az angolok által felügyelt területen. Ezt először az arabok utasították el, mondván, egy zsidó állam elképzelhetetlen arab földön. Izrael azonban – a kezdeti erőviszonyok ellenére – nem csak képes volt megvédeni magát, hanem a „hatnapos háborúban” kiterjesztette a hatalmát az addig arab ellenőrzés alatt álló területekre is. Az arab államok 1972-ben nagyszabású, meglepetés szerű támadást indítottak a területek visszaszerzésére és Izrael megsemmisítésére (Jom kippuri háború), ami kevés híján sikerrel is járt. De Izrael, nagy veszteségek árán és hathatós amerikai támogatással, végül visszaverte a létét fenyegető inváziót. Az araboknak azóta nem volt erejük, hogy újabb komoly katonai fenyegetést jelentsenek a zsidó állam számára, így olaj-embergóval, majd gerilla-háborúval, terrorral folytatták a küzdelmet. Azóta nagyot fordultak a katonai és gazdasági erőviszonyok, és ma már az arabok szeretnék a „két állam” megoldást - viszont Izrael egyre kevésbé. A dolgok inkább afelé haladnak, hogy Izrael újra visszaveszi az ellenőrzést Cisz-Jordánia felett, míg Gáza nem olyan fontos neki. (Itt ráadásul demokratikus választásokon a Hamasz nevű terror-szervezet került uralomra, ami az övezet még fokozottabb gazdasági és katonai elszigetelését eredményezte mind Izrael, mind Egyiptom részéről.) A gyengülő palesztin hatóság a nemzetközi közvélemény megdolgozásával próbálja fenntartani a palesztin állam iránti igényét, ennek eszközévé váltak a nemzetközi szervezetek, így az UNESCO is. 2011 óta az UNESCO-ban sorozatosan fogadtak el olyan határozatokat, amelyek semmibe vették a zsidó állomot és figyelmen kívül hagyták Izrael történelmi kötődését a Biblia földjéhez. Az UNESCO és a zsidó állam közötti ellentétek azonban nem csak a diplomácia szintjén éleződtek ki.